Nógrád megyében Salgótarján megyeszékhely déli határvonalán, Budapesttől 100 km-re a szlovákiai országhatártól 17 km-re található Vizslás község. A településről csodálatos látványt nyújt a keletre eső Bükk, délen a Mátra, nyugatra a Cserhát hatalmas hegyvonulatai. A település két részből áll. Vizslás és Vizslás-Újlakpuszta.

Községünk történelme

Vizslás története az 1242-es tatárjárás idejére vezethető vissza. A falu nem jelenlegi helyén feküdt, hanem a mostani Vizslás-Újlak környékén, ahol a későbbi ásatások során több leletet is találtak. Megtalálták az egykori falu alaprajzát és még több más érdekességet, mely igazolja, hogy a tatárjárás olyan mértékű emberirtással járt, melynek következtében Vizsláson csak négy család maradt életben: Sándor, Jakab, Vincze és Kakuk. Ezek máig is a település törzsfáját képezik. Vizslás-Újlakról menekültek a családok a falu mai helyére, amelyet minden oldalról erdővel borított dombok vesznek körül.

A falu elnevezéséhez kapcsolódik egy régi mítosz is, miszerint egykor Mátyás király mátrai vadászata során ezen a helyen pihent meg, és ekkor adták neki a falubeliek a vadászathoz szükséges vizsla kutyákat. Innen kapta a falu a nevét.

Történészek ezzel szemben azt állítják, a név foglalkozást jelent, azaz a lakosság kutyákkal szolgált az éppen regnáló középkori uralkodóknak.

Mára már 1452 lelket számol a község, de nem minden lakos e négy családból származik. A salgótarjáni ipari forradalom heterogénné tette a falut. Vallási szempontból a falut többségében katolikusok lakják, akik az 1700-as években építették a falu egyetlen templomát.